Szerző: Kobak1222 » 2009.05.12. 13:54
Tisztelt Tőkés László!
A PKE újabb szakjainak sikeres akkreditációja kapcsán azt nyilatkozta:
[i] Hamarosan újabb szakokat akkreditálhatnak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) – jelentette ki Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös európai parlamenti választási listájának vezetője tegnap Budapesten.
A művészeti karon a reklámgrafika lett legutóbb az ötödik államilag is elismert szak a tíz éve alapított magyar tannyelvű magánegyetemen. Küszöbön áll a zenepedagógia szak akkreditálása és a közgazdaságtudományi kar két szakának akkreditálása, mondta sajtótájékoztatóján Tőkés László. A tizedik évfordulón „új lendületet fog venni az egyetem ügye”, közölte Tőkés, aki emlékeztetett arra, hogy 90 éve számolták fel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet és 50 éve, 1959-ben vonták össze a kolozsvári magyar Bolyai Egyetemet a román Babeş Egyetemmel. (Krónika 2009. május 12.)
Örülök az újabb szakok akkreditációjának. Csöpp kételyem sincs afelől, hogy megérdemlik a hivatalos elismerést is. Viszont az utóbbi években az EMTE és ezen belül a PKE is egy sor olyan szakot indított, amely megkettőzte a romániai magyar felsőoktatásban - elsősorban Kolozsvárott, a BBTE-n - már létező szakokat. Tette mindezt annak ellenére, hogy rendszeresen elhangzik: az EMTE és a PKE nem a már létező romániai magyar oktatási struktúrák ellenében működik, hanem azok kiegészítéseként. Tudomásom szerint a legfontosabb finanszírozók (s ebbe bele kell érteni az olyan szponzorokat és időszaki támogatókat, mint a MOL) támogatói elképzelése is hasonló. A filozófia, kommunikáció, szociológia, vidékfejlesztés, hitoktató, nyelvszakok (angol, német), a román mint idegen nyelv, közgazdaságtan oktatását célul kitűző szakok egyaránt léteznek már a romániai magyar oktatási palettán, s a BBTE-n akkor is léteztek, amikor ezek a PKE-n vagy az EMTE egészén belül beindultak.
Mindennek tükrében kérdezem: a PKE vezető grémiumának irányítójaként és az EMTE egyik legfontosabb döntéshozójaként hogyan érti az EMTE / PKE új szakjainak akkreditációját és jövőjét a BBTE múltjával összekapcsoló - valljuk be: kissé homályos - nyilatkozatát? Úgy látja, hogy a PKE-nek kellene átvennie a teljes romániai magyar felsőokatatás megszervezését? Fenntartja-e még azt, hogy a PKE ún. hiányszakokat indít a továbbiakban? Ha nem, akkor hajlandó-e lemondani azokról a támogatásokról, amelyeket eredetileg más feltételek mellett nyert el a PKE / EMTE (tehát ún. hiányszakok beindítására és működtetésére, s nem pedig magyarul már működő szakok indítására)?
Mindezt azért is kérdezem, mivel szakmai berkeken belül lassan közismert a PKE többszöri kísérlete arra, hogy magyar szakot indítson, s az eset szép példája a felelőtlen szaktervezésnek. Bizonyára a PKE-n belül az eset kivételnek számít, de örülnék, ha megerősítene: a PKE csúcsvezetőségének nincsen semmiféle szerepe a hasonló felelőtlen tervezésben. Kolozsváron ugyanis már működik magyar nyelv és irodalom szak, két nagy - az állami oktatásban legfontosabb és legjobban kiépült magyar - tanszék (a Magyar és Általános Nyelvészeti, illetve a Magyar Irodalomtudományi Tanszék) látja el nagyon sok jól képzett, nemzeti és nemzetközi szinten is jegyzett oktatóval, az alapképzéstől a doktori képzésig terjedő oktatási ajánlattal (beleértve az alapképzéses távoktatást is), önállóan és számos nyelvszakkal párosítható kombinációban is, egy sor jól működő, hatékony intézménnyel (önálló tanszéki könyvtár, szakkollégiumok, bejáratott tanár- és diákcsere-programok, vendégtanárok stb.). Magyarország határain túlról - s így Romániából is - nehezen tudnék említeni egy olyan, magyar nyelven működő egyetemi szakot, amelynek ilyen intézményi háttere, széles képzése, szakmailag elismert oktatói gárdája, s nem utolsósorban ekkora szervesültsége és (jog)folytonossága van. Egy újabb magyar szak beindítását sem szakmai, sem piaci helyzet nem indokolja: például az üres magyartanári helyek száma nem akkora, hogy az súlyos és pótolhatatlan problémákat okozzon (arról nem is beszélve, hogy egy újabb magyar nyelv és irodalom szak beindítása semmiféle garanciája sem lenne annak, hogy a most üres tanári helyek nem maradnak majd akkor is üresen). Az elmúlt hónapokban a PKE-ről újabb komoly lépések történtek a magyar nyelv és irodalom szak beindítására, annak ellenére, hogy a háttérben - a nyilvános tiltakozás és az ezzel elkerülhetetlenül járó botrányíz elkerülése végett - a BBTE érintett tanszékei udvariasan, szakmai érvekkel próbálták meggyőzni a kezdeményezőket, s legutóbb a közvetítőnek felkért Kolozsvári Akadémiai Bizottság - a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett intézménye, a romániai magyar tudományosság egyik legrangosabb fóruma is ezt tette. A legutóbbi jelek szerint kudarcosan: a szakot a romániai magyar szakmai élet tiltakozása és nyomásgyakorlása ellenére is be kívánják indítani, minden szakmai és adminisztratív érv ellenére. Épp ezért kérdezném: tud-e a PKE ilyen jellegű kezdeményezéséről? A korábbi, a romániai magyar felsőoktatási kínálatban már létező szakokat megkettőző PKE-s / EMTÉ-s szakok fényében hogyan vélekedik erről a kísérletről? Az egyetem vezető-tanácsának elnökeként, a Sapientia Alapítvány alapítójaként és a kuratórium egyik kinevezőjeként támogatta-e vagy támogatja-e ezt? Ha igen, milyen érvek okán?
Közhely, hogy egyetlen egyetemen sem tökéletesek a munkafeltételek és nem tökéletes a munka sem, s így van ez a BBTE-n is (amint bizonyára az EMTÉ-n és a PKÉ-n is vannak kudarcok, bakik és szóvá tehető, megvitatható kérdések). Érzékeny kérdések is vannak. Bizonyára ilyen a BBTE és előtörténetének egyik komoly fejezete: a megszüntetések, összevonások kérdése is. Azonban ezeket az érzékeny kérdéseket és a BBTE-n belül felmerülő problémákat jó lenne árnyaltan kezelni. Nagyon remélem, hogy csupán szerencsétlen újságírói montázs eredménye, amikor ugyanabba a bekezdésbe kerül a PKE sikere és lendülete és a BBTE érzékeny múltja. A BBTE-n belül ugyanis van egy sor, a PKE lendületesen fejlődő szakjaihoz hasonlóan jól működő magyar nyelvű szak, s reménybeli jövendő EP-képviselőként bizonyára nem örülne annak, ha ezekre is rossz fényt vetne a kijelentése. Például azt sugallná, hogy a BBTE-n belül (már hosszú ideje) ellehetetlenült a magyar nyelvű szakok működése (a PKÉ-vel és az EMTÉ-vel szemben). Ezzel viszont egy sor olyan oktatót hozna nehéz helyzetbe, aki ugyanolyan felelősséget érez a romániai magyar nyelvű oktatásért és úgyanúgy tenni szeretne érte, mint ön. A tudatos választása vagy a véletlen viszont úgy hozta, hogy a BBTE-n oktat. Ezek az emberek nem feltétlenül az EMTE, a PKE vagy az ön ellenségei, úgy ahogyan ők maguk sem fogják fel így ezeket az intézményeket vagy az ön személyét: (akárcsak én is) esetenként újabb esélyt, a hiányokat pótló partnert látnak bennük a romániai magyar oktatás számára. A románai magyar felsőoktatás egyik igen fontos döntéshozójaként is kérdezem mindennek a fényében: hogyan látja az EMTE/PKE és a BBTE hosszú távú viszonyát, az utóbbi egyetemen oktató magyar és / vagy magyarul oktató szakemberek státusát, szerepét a romániai magyar felsőoktatás jelenében és jövőjében? EP-képviselővé való megválasztása esetén hogyan fogja őket képviselni? S mindezen túlmenően: hogyan vélekedik a romániai magyar felsőoktatás fejlesztéséről, működtetéséről? Oktatáspolitikai tekintetben milyen elveket, megoldásokat szorgalmaz majd?
Tisztelettel üdvözli, sikeres kampányt, jó munkát kíván, válaszát köszöni,
dr. T. Szabó Levente
BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék