HIRDETÉS

Hegyközcsatár és környéke -a szülőföldem.

Tiéd a város, magadnak rombolod.

Hegyközcsatár és környéke -a szülőföldem.

HozzászólásSzerző: karesz57 » 2009.08.14. 14:51

Minenkinek van kedves hely,ahol jól érzi magát.Ez lehet : a szülőföldje vagy ahol jelenleg lakik.Nekem a szülőföldem.Hegyközcsatárba szűlettem,jelenleg Nagyváradon élek.Mind a két helység Bihar megyébe található,Románia nyugati részén. Bemutatom röviden :
Hegyközcsatár- Cetariu .


Fekvése :
Nagyváradtól 15 km-re északkeletre, Hegyközújlak és Hegyközpályi között fekvő település. Fő része Hegyközújlak és Hegyköztótelek közt található.


Neve :
A település nevét az oklevelek 1208-ban villa Satar néven jegyzik először, majd 1213-ban villa Catar, 1291-1294 között Scathar volt a neve, majd 1294-től Chathar néven említik, 1332-ben Thatar, majd 1335-ben sacerdos de villa Thatar néven jegyezték, 1569-ben Czÿatar-ként említik, 1581-ben Chatariensis a neve, 1587-ben Chyathar, 1588-ban Chyatthar, 1598-ban Chiator-ként jegyzik, 1599-ben Chyatharh, 1600-tól pedig már Chatar a neve, majd 1851-ben Csatár, 1913-tól pedig Hegyközcsatár (Cetariu) néven szerepel.


Bővebben Hegyközcsatár a Wikipédián - Szerző Orendt Mihály


Hegyközpályi - Paleu.

Bihar megyében, Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.
Neve :

Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.

A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.

1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.

I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később aző utódai népesítettél újra a települést.

1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.

A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.

A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.

Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.

Forrás : Hegyközpályi a Wikipédián

Sitervölgy -Şuştorugi története .

Nagyváradtól 23 km-re, Hegyközcsatártól 8 km-re keletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Neve :
1372: Surdula; 1489: possessio walachalis Seytherwelgh, Esytherwelg; 1625: Seiter Veölgy Valacorum, Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye; 1828: Siter-Völgye, Sustoros; 1851: Sitervölgye, Sustorozs; 1913: Sitervölgy;
Forrás : Sitervölgy a Wikipédián .

Siter - Şişterea .

Nagyváradtól 21 km-re, Hegyközcsatártól 6 km-re északra található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Neve :
1291-1294: villa Suhtur, Sehtu; 1332: sacerdos de villa Sehechter; 1333: Gethus (Séthus); 1334 Gehter (Sether); 1336: Sehter; 1421: Sehther, Sether; 1489: Seyther; 1599: Seyter; 1692, 1800: Siter; 1828: Sistyir; 1851: Siter;
Forrás :Siter a Wikipédián .


Hegyköztóttelek- Tăutelec.

Nagyváradtól 17 km-re, Hegyközcsatártól 2 km-re északkeletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Neve :

1272: Totthelek, villa Thothelek; 1291-1294: Toutteluk; 1329: Tothteluk; 1335: sacerdos de villa Tortelek (Tottelek); 1336: Therteleg; 1337: Tottelek; 1504: Thoththelek; 1625: Tottelke; 1692: Tót-Telek; 1828: Tóth Telek; 1851: Tóttelek; 1913: Hegyköztóttelek;

Története :

Tóttelek a XIII. században Eachy unokáinak: Miklós vajda, István és Geregen birtoka volt. Mivel ők a IV. László király alatt lábrakapott fejetlenségben bizakodva sok törvénytelenséget követtek el – többek között a váradi székesegyház birtokait is feldulták – László király az Eachy-unokák elkobzott birtokaiból nyújtott a váradi egyháznak kárpótlást, annak adva egyebek közt Tótteleket is. 1283. körül IV. László király meghagyta Máté nádornak, hogy Osl nemzetségbeli Móricz comest iktassa Tóttelek földbirtokába. [1]

A Pázmán (panaszi) család 1319-ben kapja I. Károlytól Pósa, Som és Somogy, 1465-ben új adományként pedig Panasz, Tóttelek, Szomajom, (Berettyó-) Szent-Márton, Újlak, Szent-Dienes és Somogy helységeket.

Később a Solymossy (Nagyváradi) családnak voltak itt birtokai, melyek Bihar vármegyéből származtak és a XVIII. század közepe táján Szatmár vármegyében is letelepedtek. Biharban birtokai között volt még Felhalom, Fugyi, Fugyivásárhely, Törpefalva, Kopaczel, Felsőfeketepatak, Szentmárton, Tóttelek, Panasz, Váncsod, Szelepe, Nyíres és Krassó községek.

Forrás :Hegyköztóttelek a Wikipédián.


Hegyközújlak- Uilacul de Munte


Fekvése :
Bihar megyében, a Réz-hegység nyúlványai alatt, Nagyvárad közelében, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt fekvő település.
Története :

Hegyközújlak a Váradi káptalan birtoka volt.

A Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult ősi templomával együtt, és csak jóval később kezdett újjáépülni.

1863-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település majdnem fele a tűzvész áldozatává vált.

Hegyközújlak-nak a XX. század elején 1128 túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosa volt, a házak száma ekkor 203.

A községhez tartozó Csohos dűlő Tábortető nevű része a helyi néphagyomány szerint a Rákóczi szabadságharc alatt táborhely volt.

Forrás :Hegyközújlak a Wikipédián



Hegyközszáldobágy- Săldăbagiu de Munte .

Fekvése :
Nagyváradtól északnyugatra fekvő település.
Története :

Hegyközszáldobágy neve 1465-ben tűnik fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, a későbbiekben azonban már a váradi püspökség birtokaként szerepel, s birtokosai voltak még az 1800-as évek elején is.

Az 1800-as évek elején részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.

1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagyrésze leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1830-ban készült el.

Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.

A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.

Forrás:Hegyközszáldobágy a Wikipédián
Bővebb információ:http://groups.google.ro/group/hegykozcsatar?hl=hu
karesz57
 
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2009.07.22. 15:52

Re: Hegyközcsatár és környéke -a szülőföldem.

HozzászólásSzerző: altwien1 » 2009.08.30. 09:41

Kedves Karesz57!

Nekem is van kötődésem Csatárhoz a Keresztszegi név kapcsán.Ükapám, Sándor, Keresztszegiként született ott 1840-ben és Kerekszegiként halt meg 1900-ban Kolozsváron.

Szívesen felvenném a kapcsolatot családkutatás témában!
István
altwien1@pannongsm.hu
altwien1
 
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.04.04. 15:32
Tartózkodási hely: Kolozsvár


Vissza: L O K Á L P A T R I Ó T Á K

cron