HIRDETÉS

SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

Rommagyar gumiszoba. Ei cu ei, noi cu voi.

SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: Székelyföldi » 2009.01.14. 17:44

Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy cgi-bin/disputa/ultimatebb.cgi?/topic/9/287.html oldal.
Lesz-e autonómia? Lesz-e önrendelkezés?
Székelyföldi
 
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2009.01.14. 17:41

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: powershot » 2009.01.14. 19:47

Ó, ha rózsa bimbó lehetnék
Avatar
powershot
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2008.12.30. 18:35

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: boditamas » 2009.01.17. 15:43

Az autonómia megvalósulásához vezető legyakorlatiasabb útnak jelenleg a Basescu-féle regionalizmus tűnik. Félő azonban, hogy vagy mégjobban szétszabdalják Székelyföldet, HR-t MS-hoz, KV-t BR-hoz csatolva, vagy mind a négy megyét egyetlen régióban egyesitik. Ezen folyamat jó irányba történő egyengetésében elvileg a legnagyobb szerepe a frissen elnöki tanácsosá kinevezett EKP-nak lehet.
boditamas
 
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2008.12.24. 23:48

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: Ambrus A. Árpád » 2009.01.23. 14:22

Nyilatkozat

Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsának kezdeményezésére 2005-ben a faluvégi turisztikai-reklámtáblákon megjelent a település neve székely rovásírással is.
Gyergyócsomafalva helyi önkormányzata 2007. tavaszán helyeztette el a falu bejáratainál az új helységnév-táblákat, amelyeken a település neve román nyelven és latin karakterekkel, magyar nyelven és latin karakterekkel, illetve magyar nyelven és rovás karakterekkel van feliratozva.
2007. májusában Csomafalván ülésezett a Magyarok Világszövetségének Köldöttgyűlése. Az esemény kapcsán jelen volt a bukaresti „Gardianul” c. román nyelvű napilap tudósítója is, aki az említett újságban „felfújta” a rovásírásos feliratot is tartalmazó helységnévtábla ügyét. Rá nemsokára a Hargita megyei prefektustól érkezett egy felszólítás, hogy a helységnévtáblákkal kapcsolatosan tartsa be Gyergyócsomafalva a törvényességet, de a felszólításból nem derült ki, hogy mi a törvénytelen. És a táblák helyükön maradtak...
2008. december 4-én Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa hozott egy határozatot, amelybe szentesítette a rovásírásos feliratozást, de a prefektus megtámadta a döntést, és a rovásírásos feliratot törvénytelennek nevezte, mi több a határozat módosítására vagy visszavonására kötelez.
Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsa támogatja a székely nagyközség polgármesterének és önkormányzatának ilyen irányú törekvéseit, ugyanakkor arra szólítjuk fel a székely nép, a magyar nemzet és a demokratikus világ minden felelős tényezőjét, hogy vállaljon szolidaritást és foglaljon állást Gyergyócsomafalva és a székelyek igaza mellett!

Gyergyócsomafalva, 2009. január 23.

Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsa nevében,
Korpos Levente soros elnök, Székely Álmos-Szilveszter alelnök, Ambrus Albert-Árpád alelnök







Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa 2008/40-es sz. határozatának román és magyar nyelvű változata:

HOTĂRÂREA NR. 40 / 2008
Privind inscripționarea în limba maghiară a denumirii localității, denumirii instituțiilor publice din comuna Ciumani

Consiliul Local Ciumani la ședința ordinară din data de 4 decembrie 2008,
Având în vedere Proiectul de hotărâre privind inscripționarea în limba maghiară a denumirii localității, denumirii instituțiilor publice din comuna Ciumani, prezentat de primarul comunei,
Ținând cont de faptul că locuitorii comunei în pondere de 98 % sunt maghiari,
Văzând raportul compartimentului de dezvoltare locală și raportul comisiei de specialitate pentru cultură și religie,
Luând în considerare prevederile Hotărârii Guvernului nr. 1206 / 2001, pentru aprobarea Normelor de aplicare a dispozițiilor privitoare la dreptul cetățenilor aparținând unei minorități naționale de a folosi limba maternă în administrație publică locală, cuprinse în Legea administrației publice locale nr. 215 / 2001,
Cu respectarea prevederilor Legii nr. 52 / 2003, privind transparența decizională în administrația publică locală,
În temeiul dispozițiunilor prevăzute de art. 36 alin (2) litera a( și art. 45 din Legea nr. 215 / 2001, privind administrația publică locală, republicată cu modificările și completările ulterioare,

hotărește:

Art. 1. Se asigură inscripționarea în limba maghiară și cu caractere runice a denumirii comunei Ciumani, județul Harghita.
Art. 2. Se asigură inscripționarea în limba maghiară și cu caractere runice a denumirii instituțiilor publice din comuna Ciumani, județul Harghita.
Art. 3. Cu aducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se însărcinează primarul comunei Ciumani.

Ciumani, la 4 decembrie 2008

PREȘEDINTE DE ȘEDINȚĂ
Borsos Sándor
CONTRASEMNEAZĂ
Secretar: Balogh Zita



2008 / 40-ES SZ. HATÁROZAT
Gyergyócsomafalva község magyar nyelvű település- és közintézmény elnevezéseinek feliratozásáról

Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa a 2008. december 4-én tartott rendes ülésén,
Figyelembe véve a község polgármestere által előterjesztett Gyergyócsomafalva község magyar nyelvű település- és közintézmény elnevezéseinek feliratozásáról határozattervezetet,
Figyelembe véve, hogy Gyergyócsomafalva község lakosságának 98 % magyar nemzetiségű,
Látva a helyi fejlesztési osztály és a Helyi Tanács Művelődés- és vallásügyi szakbizottságának jelentését,
Figyelembe véve a 2002 / 1206-os sz. kormányhatározat előírásait, amely a 2001 / 215-ös sz. törvény Alkalmazási módszereit tartalmazza a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi közigazgatásban való anyanyelv használatáról,
Tiszteletbe tartva a 2003 / 52-es sz. törvényt, mely a helyi közigazgatási döntések átláthatóságára vonatkozik,
A 2001 / 215-os sz. helyi közigazgatásra vonatkozó, az utólagos módosításokkal újraközölt törvény 36. cikkelyének (2) bekezdésének a) pontjának és 45. cikkelyének előírásai alapján

elhatározza:

1. cikk. A Hargita megyei Gyergyócsomafalva község magyar nyelvű elnevezését rovásírással is biztosítják.
2. cikk. A Hargita megyei Gyergyócsomafalva község közintézményeinek magyar nyelvű elnevezéseit rovásírással is biztosítják.
3. cikk. Jelen határozat végrehajtázásval Gyergyócsomafalva község polgármesterét bízzák meg.

Gyergyócsomafalva, 2008. december 4.

ÜLÉSVEZETŐ ELNÖK:
Borsos Sándor
ELLENJEGYZI:
Balogh Zita jegyző



A prefektusi átirat román és magyar nyelvű változata:

ADRESA PREFECTURII
Nr. 9182/SR din 16.01.2009

Către, Consiliul local al comunei Ciumani
În atenția dlui primar si dnei secretar
(Partea referitoare la Hotărârea nr. 40 / 2008)

Prefectura județului Harghita, în temeiul art. 19 din Legea nr. 340 / 2004 privind prefectul și instituția prefectului, exercitând verificarea legalității actelor administrative adoptate sau emise de autoritățile publice locale ale comunei Ciumani a constatat:
(...)
În art. 1 al Hotărârii nr. 40 / 2008 privind inscripționarea în limba maghiară a denumirii ......, este prevăzut ca inscripționarea în limba maghiară a denumirii comunei Ciumani se face cu caractere runice, însă nu există baza legală pentru acestea. Art. 11 alin. (1) din HG nr. 1206 / 2001 prevede ca ”Inscripționarea în limba maternă a denumirii unor localități în care cetățenii aparținând unei minorități au o pondere de peste 20 % di numărul locuitorilor se face pe aceeași tăbliță indicatoare, sub denumirea în limba română, folosindu-se aceleași caractere, mărimi de litere și culori, potrivit anexei nr. 2.” (această anexă a fost modificată prin HG nr. 1415 / 2002). Așadar, nu este permisă folosirea unor altfel de caractere pentru inscripționarea denumirii localității în limba maternă decât cele prevăzute de lege. Conform art. 18 alin (1) lit g) din HG nr. 1206 / 2001 aceasta constituie contravenție și se sancționează cu amendă. În ceea ce privește inscripționarea denumirii în limba maghiară și cu caractere runice a denumirii instituțiilor publice din comună, facem precizarea că aceasta este posibilă numai pentru instituțiile publice de sub autoritatea consiliului local în aceleași condiții ca și denumirea localității.
Ca urmare, vă solicităm să procedați la modificarea, rectificarea sau revocarea după caz a actelor administrative mai sus prevăzute urmând a ni le ratransmite în vederea verificării legalității în termen de 7 zile de la primirea prezentei.

Prefect,
Constantin Strujan
(ștampilă și semnătură)



PREFEKTUSI ÁTIRAT
9182/SR 2009.01.16-án

Gyergyócsomafalva község helyi tanácsához
A polgármester úr és a jegyző asszony figyelmébe
(A 2008 / 40-es sz. határozatra vonatkozó rész)

Hargita megye Prefektusi Hivatala, a Prefektusról és a prefektusi intézményről szóló a 2004 / 340-es törvény 19-es cikkelyének szellemében, ellenőrizve Gyergyócsomafalva község helyi közigazgatása altal elfogadott vagy kiadott közigazgatási jogszabályok törvényességét, a következőket állapította meg:
(...)
A ...... magyar nyelvű település- és közintézmény elnevezés feliratozásáról szóló 2008 / 40-es sz. Határozat 1-es cikkelye előírja, hogy Gyergyócsomafalva község magyar nyelvű elnevezésének feliratozását rovásírásos karakterekkel kell kiírni; ennek semmilyen törvényes alapja nincs. A 2001 / 1206-os sz. Kormányhatározat 11. cikk. (1) bekezdése előírja, hogy „Egyes településeken, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok száma meghaladja az összlakosság 20 %-át az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltűntetni, a 2-es sz. függelék értelmében.” (Ezt a függeléket a 2002 / 1415-ös sz. Kormányhatározattal módosították). Tehát, nem megengedett az anyanyelvű település elnevezések feliratozása ilyen jellegű karakterekkel, vagyis csak a törvényben előírtak megengedettek. A 2001 / 1206-os sz. Kormányhatározat 18. cikk (1) bekezdés g) pontja értelmében az ilyen tettek kihágásnak számítanak és pénzbírsággal büntetik. Ami a községben lévő közintézmények magyar nyelvű elnevezéseinek rovásírásos kiírását illeti, leszögezzük, hogy ez csak a helyi tanács alárendeltségében lévő közintézmények esetében lehetséges.
Ennek következtében, igényeljük hogy végezzék el a fent említett közigazgatási jogszabályok módosítását, kijavítását vagy visszavonását; jelen átirat kézbevételétől számított 7 napon belül ismét küldjék el hozzánk a dokumentumot a törvényesség ellenőrzése végett.

Prefektus,
Constantin Strujan
(pecsét és aláírás)
Ambrus A. Árpád
 
Hozzászólások: 11
Csatlakozott: 2009.01.14. 17:35

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: kovrih » 2009.01.23. 17:25

A régi Disputa jobban tetszett :-)
kovrih
 
Hozzászólások: 38
Csatlakozott: 2009.01.23. 17:23

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.01.24. 16:39

A jelenlegi tiltakozás a Maros Megyei Tanfelügyelőség által kidolgozott diszkriminatív beiskolázási tervezet miatt indult el. A 2009-2010-es iskolai évre szóló beiskolázási tervezet ugyanis megfeledkezett majdnem 500, pontosabban 462 magyar anyanyelvű gyerek anyanyelven történő továbbtanulási jogáról: az összesen majdnem kétezer magyar tannyelvű VIII. osztályos diák számára csupán 1400 magyar tannyelvű helyet biztosítanak. A hiányzó osztályok helyére román tannyelvű osztályok beindítását tervezik, ahol helyet biztosítanak majd azoknak a magyar anyanyelvű gyerekeknek is akiknek helyhiány miatt nem sikerült magyar tannyelvű osztályba kerülni.

- ha valaki erzi, hogy erdekelt ez ugyben, akkor itt.
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.01.27. 08:11

A Szekely Rovasiras az egy egesszen rohelyes dolog, foleg egy Folvilagosult Magyarorszaginak. Mert ugye, ma folvilagosult korszakban elunk, es egyenessen megtiltjuk Erdely teruleten, hogy a Szekelyseg e mult lehetosegevel is vigassztalodjon, erositse magat - ... :arrow:

„Egyes településeken, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok száma meghaladja az összlakosság 20 %-át az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni, a 2-es sz. függelék értelmében." itt

mert ugye, pl. Magyarorszagon a ket Gorog telepules mellett ott vannak a Gorog karakterek is a tablan. de ha Romaniaban laksz, es pl. kinai kissebsegben kitenned a 20%-ot, es azt a Kinaiak ki irnak kinaiul, kepirassal is, merem garantalni, hogy senki sem szolna nekik. de meg erre javaslatot is kapnanak a Roman allamtol. csak Magyar ne legyen, mert az tulsagosan serto tobbek szemeben. nemsokara mar az lessz a vita, hogy az Erdelyi Magyarok tulajdonkeppen nem is Magyarok, sohasem voltak azok. ez megtortent Moldovaban, s el fog erkezni Erdelybe is...
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: Magasbükk » 2009.01.29. 21:18

Jól ki vagyunk segitve az anyaországi "segitovel":
még hogy a székely rovásirás rőhejes....
Na, meg összehasonlit a magyarorszagi görögökkel és másokkal,
ez kérem a szezon a fazonnal.
Ez a "fölvilágosult Magyarország"?...ebből nem kérünk!!!
Ez az a Magyarország amelyik csodálkozik, hogy milyen jól beszélek magyarul.
Ami a "fölvilágulást" illeti, besegitek: a görögök mint menekültek érkeztek,
a székelyek pedig itt voltak a többi jelenleg ittélő előtt.
Magasbükk
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2009.01.29. 21:05

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.01.29. 21:35

Magasbükk írta:Jól ki vagyunk segitve az anyaországi "segitovel":
még hogy a székely rovásirás rőhejes....
Na, meg összehasonlit a magyarorszagi görögökkel és másokkal,
ez kérem a szezon a fazonnal.
Ez a "fölvilágosult Magyarország"?...ebből nem kérünk!!!
Ez az a Magyarország amelyik csodálkozik, hogy milyen jól beszélek magyarul.
Ami a "fölvilágulást" illeti, besegitek: a görögök mint menekültek érkeztek,
a székelyek pedig itt voltak a többi jelenleg ittélő előtt.


Magasbükk, teljesen igazat adok neked. ;)
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Száznyolcvan éve született Orbán Balázs, a legnagyobb székel

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.02. 01:13

Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a legnagyobb székelyként tart számon.

Bárói család sarja volt, főúri címét azonban sohasem használta, puritán, egyszerű életet élt. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem végezte el, mert szüleivel 1846-ban Konstantinápolyba indult, hogy görög nagyanyja nekik építtetett palotájába költözzenek. Mire Törökországba értek, az idős hölgy meghalt, a nagy örökségből – pereskedés után – nekik alig jutott, így nehezen boldogultak az idegen világban.

Orbán Balázs még húszéves sem volt, amikor nagy utazást tett a Közel-Keleten: bejárta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, Arábiát és részben a Balkánt is. Lejegyezte a régészeti, történelmi, néprajzi emlékeket, tapasztalatait 1861-ben Utazás Keleten című hatkötetes könyvében írta meg.

Amikor Athénban értesült a magyar szabadságharc kirobbanásáról, Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel. Orbán ezután a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, s meghiúsított egy merényletkísérletet. Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, itt minden idejét a British Múzeumban és könyvtárakban töltötte. Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos anyagokat. Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, s 1859 végén - kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget – hazatért. Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, s 1868-tól Pesten élt.

Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az ország lakosainak nagy része nem ismeri. Hatalmas munkába kezdett: darócruhát öltött, s 1862 és 1868 között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz faluban fordult meg. Leírta amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett. Így készült el hat év alatt Orbán Balázs főműve, A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg. Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Ide sorolható a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben kiadott Torda város és környéke is. Történelemfelfogásában a hun-székely leszármazási elmélet tükröződik, a nemzetiségekről a tisztelet, testvériség hangján szól.

1871-ben függetlenség párti programmal országgyűlési képviselő lett, a Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben pedig levelező tagjává választotta; a következő évben megjelent A székelyek származásáról és intézményeiről című könyve. Évekig gyűjtött vagyonát a súlyos gondokkal küzdő székelykeresztúri unitárius gimnáziumnak adományozta, úgy állítva be, mintha a pénzt találta volna.

Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti.

Duna TV
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Basescu: soha nem lesz székely autonómia

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.02. 21:10

Soha nem lesz autonómia Székelyföldön – mondta Traian Basescu román államfő, miután a Sándor-palotában megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval. A magyar államfő szerint kulturális autonómia azért lehetséges, és a két ország kapcsolata jó.

Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes nemzetállam – mondta Traian Basescu román államfő hétfőn Budapesten a távirati iroda kérdésére, azután, hogy vendéglátójával tárgyalt. Románia egységes nemzetállam, ez benne van az alkotmányában is. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait – hangsúlyozta Traian Basescu.

Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját, támogatja ezeket a törekvéseket. A kulturális autonómiát valószínűleg Románia is elismeri, csak nem közösségi jogként – tette hozzá.

A hétfői tárgyalások azt mutatták, hogy az eddigi jó kapcsolatok tovább folytatódnak Magyarország és Románia között – mondta a tervezettnél jóval hosszabb megbeszélés után Sólyom László köztársasági elnök.

A román fél szerint az, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, nem érinti a romániai magyarokat, mert a jogaikat továbbra is garantálni fogják – idézte a találkozón elhangzottakat Sólyom László.

Traian Basescu hangsúlyozta: Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő tizenkilenc kisebbségért – tette hozzá a román államfő. (FH)
------------------------------
szolval soha, mert ra nincs szukseguk az Erdelyi Magyaroknak. a jogaikat annelkul is megkapjak, ha 20% folott teljesitenek. Marosvasarhely is jo pelda erre, mig a 20%-ot megutik, a Magyar Nyelv is el lessz ismerve ugy ahogy. de Kolozsvarot mar nincs szukseg erre, ott joval 20% alatt vannak mar. szoval, nagyon jelentektelen a Magyar szazaleg ott Kolozsvaron, ottan mar nincs szukseg a magyar jogokra ugy mint pl. Szekely foldon a Roman testverek szerint. na de vegul is nem kell izgulni, mert Traian Basescu megigerte, hogy a magyarsag jogaikat tovabbra is biztositja a tejhatalmu Roman kormany. ez meg volt meg Moldovaban is ha meg emlekeztek ra, de mivel onnan mar reg kihaltak az el magyarositott Csangok, vagy mar alig vannak aki magyarul beszel. de ti Szekelyek - meg - jol altok, es garantalva lessz a magyarsagotok mig 20% folott tudtok szuszogni, s el nem tuntok az egyre novekvo roman tengerben. utana pedig mar ti is belatjatok, hogy minden sokkal jobb lessz. hisz mar tobb teruleten is tapasztaljatok ti is, hisz unokaitok is mar sokkal nyitotabbak kezdtek lenni, es ok a nyertesek. ok a Roman allam elen jaroi, mert egyre nyittabba tudnak valni, s ez alltal jobban megertik, hogy a Roman kormanyuk az mindig is ertuk volt, es lessz. s ha bele gondoltok, akkor meg van eleg sok magyar varosotok is. ott van meg Kezdi, Gyergyo, Udvarhely, harom nagyobb magyar lakta varos. szoval ebbol is latszik, hogy a Roman kormany mennyire a sziven hordaj a meg meglevo magyarsag gondjait.
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.03. 01:08

(toldalek) azert csak harom, mert Marossal egyutt - gyorsul - a zuhanasba a Sepsi is. mert ugye az otvenes evek (50) vegen, vagy a hatvanas evek (60) elejen meg Kolozsvar is ott allott a rangsorban mint ma Marosvasarhely. mert darabosan is meg a 70-es evekben a Kolozsvari magyarsag 30% folott letezett. szoval nem volt tevedes, hogy csak harom igazi (nagyobb) magyar varos letezik ma. Maros, Sepsi? az pillanatok alatt a multe valik, ami dobbenetesen befogja folyasolni a kornyezo falvakat, es a meg letezo magyar mezovarosokat is. de ekkor mar teljesen mas mentalitasrol, vilagrol fogunk beszelni. mar az ujabb generacio is nyitottabb lessz, es igy a regi - mondakba illo Szekely dacolas - is csak mesekben fog tovabb megmaradni.

megvan az eredmenye, mikor ma a masfajta magyarok az Os Magyar tortenelembol gunyt uznek FEKETEN megbelyegzik azt ha valaki elohozakodik vele, ra sutik karorvendve a bun jelet, mig az Os Roman tortenelem virag korat eljuk ma, nem csak Erdely teruleten, de ott a hataron tuli Csonka-Magyar teruleten is mar Roman hosoket eltetnek, azokat a hosoket, akik a Magyarsag kinyirasaban nagyban hozza jarultak. Tudtom szerint mar van ket Roman helyseg nevuk is a Csonka-Magyar teruleten. (ami azt jelentene, hogy 20% folott vannam mar?)

ezert van az, hogy ma a Roman-Magyar kapcsolat is az aranykorahoz kozelit, ami magaban veve meg egeszseges is, mert ez altal a Magyarok meg jobban elpuhulnak, es mennek a folyassal mint Ausztraliaban az Aboriginalok. de hogy mi lessz a jovo kep, azon mar az unokak fognak donteni, az mar az ok dolguk lessz. mi csak a manak kell eljunk. hisz ahogyan mondani szoktak - a puliszka nem robban - de vegul is, ha turelmesen meghalgatnank egy Koszovoi pasztort, akkor talan O(k) elmeselne, hogy mi is a kulonbseg egy Erdelyi, es egy Koszovoi kozott.
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.04. 06:49

Támogatja Andrei Şaguna román ortodox püspök szobrának gyulai felállítását Traian Băsescu román államelnök. Miután tegnap Budapesten a Székelyföld lehetséges autonómiájáról nyilatkozott nemlegesen, kedden Gyulán, a román gimnáziumban nyilatkozott — magyar tolmács nélkül, végig románul.

A nyílt rendezvényen elsőként dr. Perjési Klára köszöntötte az egybegyűlteket — az ő szavait fordították románra.

A gyulai polgármester fontos napnak nevezte a mait a város életében, egyúttal a magyarországi románság központjának nevezte Gyulát. Kiemelte, hogy az itt élő románok tudása és kultúrája nélkül szegényebb lenne a város.

Traian Băsescu hangsúlyozta, támogatja a komoly vitát kavart Şaguna szobor felállítását. Az elnök a helyi románság képviselőinek a kérdéseire is válaszolt, majd programját a helyi püspökségen és a konzulátuson folytatta. Részletesebb beszámolóval később jelentkezünk.

A román államfővel való találkozón jelen volt, többek között Gheorghe Falcă aradi polgármester, Nicolae Ioţcu a megyei önkormányzat elnöke, Antal Péter pécskai polgármester, más politikusok.

Békés Megyei Hírlap, onlinejelen
------------------------------------------------------

ROMANOK GYULEKEZETE A CSONKA - MAGYARORSZAGON, GYULAN. (majnem gyula-fehervarat irtam oda) Tiszta dicseret a romanoknak. Meg kell adni, hogy nagyon ugyesek.

Az ellentetekre tessenek fol figyelni, hogy; "folyamatosan csokken azoknak a szama, akik mar anyanyelvkent beszelik a roman nyelvet ma Magyarorszagon." De ugyan akkor; "egyre tobb Roman csalad telepul at a hatar menti Magyar honba." (Ugyan mar ne viccoljon mar...) Ami persze "maga utan hozza az ujabb feladatokat is", nem de?

Ez a 'Magyar' Kerszta Trajan is nagyon ravaszkason beszel, mert azt allitja, hogy "Egyre kisebb a remeny ..."

Ugyan az a helyzet kezd kialakulni, mikor a Testverek a hegyen tulrol jottek volt at hozzank Erdelybe. Meg emlekeztek ra, vagy mar ezt is elfelejtettetek volna? Annyira elmagyarosodtak, hogy mar mas nyelven nem is tudtak ertekezni a szerencsetlenek. De mikor mar teljesen remenyt vesztettek volna, hirtelen mindenki elfelejtette, hogy Ok elmagyarosodtak, mert egyik naprol a masikra mind romanul kezdtek beszelni. Mar mas nyelv nem is letezett a sajat vilagukban.

De itten meg nem kell izgulni, mert csak meg a Tiszaig van a terv (tevedesek elkerulese vegett, en ezt tolluk hallottam, es ezt mondtak is nekem). Meg csak egy ki nem szamitott idopontra van a teritek kiteritve. De errol majd az unokak hadd beszeljenek az ok unokaiknak. Hisz ilyesmirol ma beszelni tul korai, egy kicsit tul magas a mai magyarsag szamara. Mig "a tortenelem meg nem ismetli onmagat."

Mig a romanok hosszutavon kepesek gondolatokat szoni, addig a Magyarsag egyhelyben toporog mint mindig.
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: hideghegy » 2009.02.04. 23:04

Hülye.
“Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.” (Wass Albert)
Avatar
hideghegy
 
Hozzászólások: 4
Csatlakozott: 2009.01.28. 01:01

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.05. 07:36

na, ez rovid volt, es tomor. :lol:
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.05. 08:07

A magyarság körében nagy megütközést keltettek Traian Băsescu azon kijelentései, melyeket legutóbbi budapesti látogatásakor tett. A román államelnök egy cseppet sem feszélyezte magát, amikor hivatali kollégája, Sólyom László jelenlétében ezekkel a szavakkal utasította rendre a székelyeket: „soha nem lesz autonómia Székelyföldön, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. „Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait” – tette hozzá, majd önelégülten hangsúlyozta ki, hogy: „Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó összes európai uniós elvárásnak”.

A román államfő álláspontja a dolgok jelenlegi állása szerint – látszólag – teljes mértékben megfelel az uniós normáknak. Erre nézve elégséges, hogyha az Európai Parlament 2009. január 14-i határozatára utalunk vissza, „az alapvető jogok helyzete” tárgyában. Amiképpen azt hírül adtuk, a nevezett törvény 49. paragrafusából – a román EP-képviselet hathatós közreműködésével – végül is törölték a kisebbségi kollektív jogokra és az autonómia-jogokra vonatkozó megfogalmazásokat. (Jean Marinescu EP-képviselő úr derekas munkát végzett a kisebbségek iránt előítéletesen elfogult elvbarátai körében…)

Kedden este a késő éjszakába nyúlt az Európai Parlament azon vitája, melyet a Tabajdi Csaba és Michl Ebner társelnökök által vezetett Kisebbségvédelmi Frakcióközi Bizottság kezdeményezésére a hagyományos nemzeti és etnikai, valamint a bevándorló európai kisebbségek védelme tárgyában tartottak. A plenáris közvitának jellemző adaléka, hogy a két legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt, valamint az Európai Szocialista Csoport támogatása hiányában ebben a kiemelkedően fontos kérdésben határozathozatalra végül is nem kerülhetett sor. Ennek következtében az, egy átfogó EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására irányuló nemes kezdeményezés újból kudarcot vallott.

A kisebbségügyi vitát Tabajdi Csaba európai képviselő kisebbségek iránt határozottan elkötelezett előterjesztése vezette be. A kisebbségi intergroup vezetője síkra szállt a hagyományos, a bevándorló, az ország nélküli, valamint a cigány kisebbségek ügye mellett. Az őshonos kisebbségi közösségek esetében a többségi és kisebbségi egyetértésen alapuló, az egyes államok integritását tiszteletben tartó önkormányzati rendszer bevezetését tartotta célravezetőnek.

Jaques Barrot EB-főbiztos a túlzott elvárásoknak elébe menve leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek védelme ügyében, mivel az a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik. Az Unió hatóköre arra korlátozódik, hogy általános irányelveket fogalmazzon meg – példának okáért a faji diszkrimináció, a soknyelvűség, a kulturális sokszínűség, a cigányok szociális jogai vagy a bevándorlók integrációja (stb.) vonatkozásában.

A bevezető előterjesztések nyomán az EP-frakciók képviselőinek a hivatalos állásfoglalásai, majd az önkéntes felszólalások következtek. Elgondolkoztató és lehangoló, hogy a téma iránt érdeklődők többsége a közvetlenül érintett kisebbségek, illetve többségi „gazdanemzeteik” köréből került ki. A jelentős befolyással rendelkező „nagy” nemzetek és pártok képviselőinek érdektelensége a jogfosztott kisebbségek számára nem sok jót ígér.

A vitában résztvevők aránya híven tükrözi a kárpát-medencei magyarság helyzetének megoldatlan voltát. Magyar részről a következők szólaltak fel: Tabajdi Csaba, mint „témafelelős”, Lévay Katalin, Gáll Kinga, Szent-Iványi István, Tőkés László, Bauer Edith, Sógor Csaba, Harangozó Csaba és Winkler Gyula. Ennél is többen kértek szót a román képviselők sorából – mindösszesen tízen –, azzal a nyilvánvaló kollektív szándékkal, hogy „megvédjék a román mundér becsületét”. Rajtunk kívül, a többi európai kisebbség képviseletében – többek között – a finnországi Henrik Lax, a spanyolországi baszk Miguel Irujo Amezaga, a lettországi orosz Tatjana Zdanoka és a dél-tiroli (Olaszország) osztrák Michl Ebner vettek részt a vitában.

A magyar képviselők általában véve a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást, és egy egységes európai kisebbségvédelmi rendszer bevezetését sürgették. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Szent-Iványi István (SZDSZ) azt javasolta, hogy az alakulófélben lévő bécsi Alapjogi Ügynökség keretében egy tisztségviselő kifejezetten a kisebbségi kérdések intézésére nyerjen megbízatást. Harangozó Csaba (MSZP) szintén az autonómia mellett állott ki, azt hangsúlyozva, hogy „az önrendelkezés joga megilleti a nemzeti kisebbségeket”. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába.

A román felszólalások egészükben véve szakszerűtlenségről, többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragoş Florin David brassói képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). A baptista Nicodin Bulzesc azt kifogásolta, hogy „a kisebbségek nagy zajt csapnak maguk körül” („fac mult zgomot”); márpedig: „a zaj nem tesz jót, a jó pedig nem csap zajt”. Adrian Severin volt román külügyminiszter meghökkentő kijelentése szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). Egyenesen visszataszítóan hatott a román képviselők többségének arról való ömlengése, hogy Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Az egy-két szlovák felszólaló öndicsérete messze elmaradt a románoké mellett…

Összefoglalójában Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy „az egyenlő bánásmód elve, illetve a diszkrimináció általános tilalma nem képes ellensúlyozni a kisebbségek által elszenvedett hátrányokat”.

A felszólalásokra adott válaszában Jacques Barrot jogi főbiztos mintegy mentegetőzve ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére – „mivel erre nézve a tagállamok nem adtak felhatalmazást”.

Mindent egybevetve, csak remélni lehet, hogy ez az európai parlamenti közvita nem lesz csupán „sok hűhó semmiért”, hanem felkavarja az európai kisebbségpolitika langyos állóvizeit, és elő fogja segíteni az Unió 57 kisebbségi közösséghez tartozó, a tagországok lakosságának kb. 10%-át kitevő, mintegy 50 milliónyi európai polgár – köztük mintegy három millió kisebbségben élő magyar – helyzetének rendezését.

Tőkés László felszólalását az alábbiakban közöljük.


F E L SZ Ó L A L Á S

a hagyományos nemzeti és etnikai, valamint a bevándorló európai kisebbségek védelme tárgyában

Elismeréssel és köszönettel üdvözlöm a hagyományos nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az európai bevándorlók védelmének napirendre tűzését.

Fájdalmasnak tartom, hogy kellő frakció-támogatás hiányában mai közvitánk határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására.

A volt szovjet kommunista tábor országaiban az elnyomott kisebbségek ügyeinek nemzetközi rendezését az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján utasították el.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy ehhez hasonló módon, az Európai Unió is az egyes tagországok önálló hatáskörébe utalja kisebbségeik helyzetének megoldását.

A nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartom Traian Băsescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit.

Az Európai Unió a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségeknek is közös „hazája” – éppen ezért intézményes és törvény által szabályozott védelmüket tovább nem halogathatja.

Strasbourg, 2009. február 4.

---------------------------------------
a nevezett törvény 49. paragrafusából – a román EP-képviselet hathatós közreműködésével – végül is törölték a kisebbségi kollektív jogokra és az autonómia-jogokra vonatkozó megfogalmazásokat

ahogyan mar emlitettem volt, a romanok nagyon ugyesek. ez nem vicc...

Egyenesen visszataszítóan hatott a román képviselők többségének arról való ömlengése, hogy Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát

- igazat mondtak, de ugy latszik, hogy egyeseknek meg nem esett le...
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: Ambrus A. Árpád » 2009.02.06. 09:03

Sepsiszentgyörgyön nagy az összeborulás: egyházak, RMDSZ, MPP, civil szervezetek mindenki tüntetni akar vasárnap a kormány és prefektúra alárendeltségében működő intézmények magyar vezetőinek leváltása ellen! Szép és nemes kezdeményezés, csak annyi a hibája, amit Papp K. Emese alább leír! Ami a legjobban megdöbbent: SENKINEK NEM JUT ESZÉBE, HOGY EZEN A SZENTGYÖRGYI TÜNTETÉSEN LEHETNE A LEGJOBBAN TILTAKOZNI BASESCU KIJELENTÉSE ELLEN (Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön)???!!! Most el lehetne mondani: SOHA NEM LESZ IGAZA BASESCUNAK!!!


KIT SZOLGÁLNA A (MAGYAR) PREFEKTUS?

Romániában „eredeti” demokrácia van az ún. rendszerváltás óta, amint azt bőrünkön megtapasztalhattuk.

Ennek egyik következménye a megyék kétfejűsége. Van nekünk megyei tanácsunk (és nem önkormányzatunk, mert attól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől) és tanácselnökünk, és van prefektúránk és prefektusunk. Lehet azon vitatkozni, hogy ki a megye vezetője, ki a „megye első embere”, mely díszítő jelzővel elkötelezett újságírók szokták illetni eme urakat.

A prefektus nem a magyar főispán jogutóda. Francia modellt követve hozták létre ezt az intézményt 1990 után, csakhogy a hatás- és jogkörét igencsak módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a „törvényesség” őre, nálunk számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. Olyan anomália ez, ami kerékkötője az egységes fejlesztésnek, és amit már réges – régen fel kellett volna számolni.

A prefektus a kormány – jelen esetben – a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt., felel a kormányintézkedések végrehajtásáért.

Olvasom, hogy az RMDSZ tüntetéseket helyezett kilátásba, ha nem lesz magyar vezető a prefektúra intézményében. Politikai nonszensz, hogy a parlamentben „ellenzékieskedünk”, helyi szinten meg a kormányt akarjuk képviselni!

Nos, uraim, György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta bizony a Székelyföldi polgármesterek egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómia-referendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond a tisztségéről, mert egyet ért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Győzött a kormányhivatalnok!

Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megtiltatni a rovásírás használatát a helységnévtáblákon, magyar ember távolíttatja el a székely zászlót az épületek homlokzatáról, magyar ember fogja megakadályozni az autonómia referendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépésünket!

Miért nem zavarta önöket közel húsz évig (!) az a tény, hogy a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője van? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal,. munkakamara, rendőrfelügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság, stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Hogyan lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a törvényességet felügyelni hivatott intézmény honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható? Nem vették észre eddig, hogy alig vannak magyar (vagy magyarul tudó rendőrök, csendőrök), hogy a bíróságok nemzetiségi összetétele 99 százalék a románok javára? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön?

Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde?

Papp Kincses Emese
Ambrus A. Árpád
 
Hozzászólások: 11
Csatlakozott: 2009.01.14. 17:35

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: segito » 2009.02.06. 23:50

Az Erdelyi Magyarokon a sor.
- bocs, egy kise el irtam, nem az Erdelyi Magyarokon, hanem a - Szekelyfoldon - hisz az Erdelyi telepulesek nagyobb resze mar levan biztositva (csangositva) a Roman allamnak.

(idezetek)
- A Tirgu Ocna melletti Szitás faluban járunk. Pírgaru János bácsi büszkén meséli azokat az időket, amikor még magyarul tanulhatott a helyi iskolában: „Három osztályt, három osztályt magyarul. Udvarhelyről voltak a tanítók. Volt Iluska, Sárika néni. Volt egy Zsiga, Zsigmond, úgy mondták. S tanultam éneket, táncot magyarosan. Sosem felejtem el."

„Most nálunk, hogy van harminc éve, hogy nem tartottak magyar misét, most a fiatalok nem értenék meg, nem értenék meg egyáltalán" – tette hozzá János bácsi.

- Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát.

- A csángókban benne van a félsz és aki tud is magyarul, nem vállalja a magyarságát, mert fél a paptól, fél a hatóságoktól, fél a tanároktól, mert visszavág az egész, hogyha magyar iskolába adja a gyerekét, vagy magyarórákra járatja. Nehéz, nagyon nehéz – mondta el Kallós Zoltán.

- Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón kijelentette, „felelőtlenek és kissé alávalók” azok, akik a helyi autonómia referendumok megszervezését szorgalmazzák, tudva, hogy ezekre nincs törvényes keret.

de

- Miért nem zavarta önöket közel húsz évig (!) az a tény, hogy a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője van? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal,. munkakamara, rendőrfelügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság, stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Hogyan lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a törvényességet felügyelni hivatott intézmény honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható? Nem vették észre eddig, hogy alig vannak magyar (vagy magyarul tudó rendőrök, csendőrök), hogy a bíróságok nemzetiségi összetétele 99 százalék a románok javára? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön?
-----------------------------------------------------------------------
- errol van szo. s arrol, hogy a Roman allam irtsa a magyarsagot. ma errol az eloljarok nem beszelnek, mert fotosabb a poziciojuk talan. s ami folyik az ugyis egy jovoben nyulo folyamat, amit az Erdelyi Magyarsag nagyobb ressze eszresem vesz.

- De "Kelemen Atilla képviselő, szerint, „felelőtlenek és kissé alávalók” azok, akik a helyi autonómia referendumok megszervezését szorgalmazzák, tudva, hogy ezekre nincs törvényes keret."

- De a Hoher Romanianak megvan a mindenkori keret a (modern) NEPIRTASRA. Ha a Hoher Roman vezetes nemtartsa be az emberi jogokat, akkor, hogy van-e keret, vagy nincs, de az Erdelyi magyarsagnak joga van az elethez. attol fuggetlenul, hogy van-e keret, vagy nincs.

mert ugye, mar a moldovai Csangokat sem a Magyar Nyelv koti ossze, hanem a Kat. Templomuk.

- ha nem kepezheted magad a sajat anyanyelveden - ott osi foldeden - korlatozzak anyanyelvedet, akkor vigyazz, mert valaki a vesztedet akarja. s ha valaki a vesztedet akarja, az ellened van. O nem akarja, hogy sokat tudj a sajat kulturadrol, tortenelmedrol, Magyar foldrajzi neveidrol, etc. mert O 'talan' jobban tudja mint Te, hogy ezek nekul hamarabb elsorvaszthat magyarsagodban
.
---
nem kellene Erdelyt is a Csango sorsra juttatni. de latogasd vegig pl. a Belenyes kornyeki roman falvakat, s utana menj ki a temetobe, s latni fogod, hogy tobbnyire magyar temeto, magyar lakosok nelkul.
------------------------------------
„Most nálunk, hogy van harminc éve, hogy nem tartottak magyar misét, most a fiatalok nem értenék meg, nem értenék meg egyáltalán" – tette hozzá János bácsi.

- Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát.

- A csángókban benne van a félsz és aki tud is magyarul, nem vállalja a magyarságát, mert fél a paptól, fél a hatóságoktól, fél a tanároktól, mert visszavág az egész, hogyha magyar iskolába adja a gyerekét, vagy magyarórákra járatja. Nehéz, nagyon nehéz – mondta el Kallós Zoltán.
Szabad világ

"Wisdom we know is the knowledge of good and evil- not the strength to choose between the two."
--John Cheever --
segito
 
Hozzászólások: 311
Csatlakozott: 2008.12.23. 23:43
Tartózkodási hely: attól függ

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: Ambrus A. Árpád » 2009.02.07. 16:31

Nyílt levél Románia Elnökéhez, Traian Basescu Úrhoz!

SZÉKELYFÖLD VAN, VOLT, ÉS LESZ!

Elnök Úr!
Ön, mint Románia legfőbb állami méltósága, Románia hivatalos álláspontját képviselve, Budapesten, a Magyar Köztársaság elnökének jelenlétében kijelentette, hogy „Székelyföldön soha nem lesz autonómia”, megtoldva azzal, hogy Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat.
Kijelentései ellentmondanak a nemzetközi jognak, ellentétben állnak azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt, sértik a székely nép, a magyar nemzeti közösség önérzetét, és az európai stabilitást veszélyeztető kényszerhelyzetet próbálnak teremteni.

Elnök úr!
Ön, és Ön által a hivatalos román politika, ezzel tagadni próbál egy több mint ezer éves valóságot, a székely nép állami formában szervezett létét Erdély földjén.
Létezésünket Románia 18 éve született alkotmányával próbálja cáfolni.
Tudomására hozzuk, hogy a székely nép alkotmánya (Constitúciója) már 1500-ban írott formában létezett, és már akkor kimondta a bírói függetlenség és az ártatlanság védelmének elvét.
Ön egyéni kisebbségi jogokat kínál önrendelkezése helyett népünknek, melynek tagjai nem egyéni beszivárgókként érkeztek Erdélybe, hanem őshonos államalapítóként él a Székelyföldön.
Európa népei tudják, hogy a székely nép Erdélyben őshonos. Ősi, maga teremtette kultúrával, saját jogrenddel, írásbeliséggel rendelkezve, évezreden át, védte, ha kellett fegyverrel és véráldozat árán is, szülőföldjét, közösségi fennmaradását, tiszteletben tartva más népek jogait.

Tudatjuk Önnel, hogy a Székelyföldön, a mai lakosság 80%-át alkotva, él ma is a székely nép, a magyar nemzet részének tekinti magát, és mint ennek a területnek őshonos népe az elmúlt évszázadok során saját jogrendjére és a székely székek autonómiájára alapozott közigazgatási és védelmi rendszert működtetett, mai szóval autonómiát élvezett.
A magyar királyok és a mindenkori hatalmak által ismert vagy elismert autonómiájának és olthatatlan szabadságvágyának köszönheti fennmaradását.
Ön épp úgy tudja, mint mi, hogy a népek önrendelkezési joga nemzetközileg elismert, kötelező jog. Ezt a jogot nem adják, nem kell elismerni, arról le sem lehet mondani! Az önrendelkezési jog természetes jog.
A székely nép akaratnyilvánító népszavazáson mondta ki 2007-ben, hogy élni akar önrendelkezési jogával, és ennek értelmében igényli Székelyföld Autonóm Közigazgatási Régió törvény általi létrehozását, mely nem sérti Románia területi integritását, de biztosítja a székely nép közösségi fennmaradását ősi földjén. Ön örökre lehetetlenné nyilvánítaná ezt a megoldást.

Elnök úr!
Kategorikus kijelentésével egyértelműen tudtunkra adta, hogy a székely népnek, mint közösségnek Románia keretein belül nincs jövője! Tudtunkra próbálja adni, hogy Romániában soha nem fog megegyezés születni a demokrácia szabályai szerint, a székely nép és a román hatalom között.
Ön a hatalom birtokában, a hatalom eszközével szándékszik megakadályozni egy nép közösségi fennmaradását és gyarapodását, azt a demokratikus, mindkét fél érdekeinek megfelelő megoldást, mely tiszteletben tartja Románia területi integritását és a székely nép önrendelkezési jogát.
Ön kényszerhelyzetet teremt székely közösségünk számára.

A székely nép nem mond le, mert nem is mondhat le önrendelkezési jogának érvényre juttatásáról, közösségi értékeinek megvédéséről, arról a jogáról és kötelezettségéről, hogy saját szülőföldjén közösségi jövőt teremtsen saját maga és gyermekei számára.
SZÉKELYFÖLD ÖRÖK!


A „Székelyföld örök” önrendelkezési fórum résztvevői:

Borsos Géza – a Székely Nemzeti Tanács szervezési alelnöke
Benkő Emőke – a Székely Nemzeti Tanács alelnöke,
Ambrus A. Árpád - a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke
Bardócz Ferenc – a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke
Krizbai Imre – a Bardóc-Miklósvárszéki Székely Tanács alelnöke
Kádár Edit – a Bibarcfalvi Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Tordai Árpád – a Bibarcfalvi Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Elekes Józsa Márton – a Gyergyóújfalvi Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Korpos Levente – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Székely Álmos – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács alelnöke
Török Zoltán – a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Madaras Albert – a Ditrói Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Baricz Gergely – a Borzonti Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Csíki Dezső – a Borzonti Települési Székely Tanács tagja
Antal Teréz – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Székely Levente – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Csala József. – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács jegyzője
Baróti Ferenc – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Vitéz Huszár András – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja

Kelt Gyergyócsomafalván, az Úr 2009-ik esztendejének böjtelő hava 6-ik napján
Ambrus A. Árpád
 
Hozzászólások: 11
Csatlakozott: 2009.01.14. 17:35

Re: SZÉKELY ÖNRENDELKEZÉS

HozzászólásSzerző: boditamas » 2009.02.09. 18:55

Az SZNT talán az egyedüli szervezet (még ha nincs is jogi személyisége) amelyik nemcsak beszélt, de tett is az autonómia érdekében. Csapó József segitségével kidolgozott egy törvénytervezetet (mégha az néhol ellentmondásos is), Sógor Csaba révén letette a parlament asztalára, referendumot szervezett és szervez. Mindezért le a kalappal előtte ! A régió azonban az alkotmány módósitása nélkül valóban nem jöhet létre. Nem azért mert sértené az ország területi integritását, vagy a "nemzetállamot", hanem egyszerűen azért, mert az Alkotmány 3 szakaszának 3 bekezdése szerint közigazgatási szempontból az ország területe községek, városok és megyék szerint van szervezve. Paradox módón Basescu az egyedüli vezető román politikus, aki tervbe vette az ország régiókra való felosztását. Az ilyen felülről végrehajtott régiósitás esetében viszont lehetséges két rosz variáns: A legroszabb az lenne, ha HR és KV megyéket két külön régióhoz csatolnák. Ez ellen fel lehet hozni a helyi közigazgatási törvénynek azt a szakaszát, amely szerint a megyehatárok megváltoztatását referndum és törvényes alap nélkül nem lehet végrehajtani (pont az a törvényszöveg, amelyre az SZNT hivatkozott a jelenlegi népszavazás szervezésének az elinditásakor ). Félő azonban, hogy ezt a szakaszt el fogják törölni. A másik rossz variáns az lenne, ha HR, KV, MS megyéket egy nagy régióban egyesitenék, pl. BR megyével együtt. Elvileg az SZNT-féle törvénytervezet újbóli benyújtására a legmegfelelőbb pillanat az elkotmánymódósitás utáni, de az új közigazgatési törvény elfogadása előtti időpont lenne.
boditamas
 
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2008.12.24. 23:48

Következő

Vissza: K Ö Z É L E T

cron